SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE

2021.05.30.
Hegedűs Attila evangélikus lelkész helyettesítő szolgálata

"...akkor vigyázz, ne feledkezz meg az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából! Az Urat, a te Istenedet féld, őt tiszteld, és az ő nevére esküdj! Ne kövessetek más isteneket a körülöttetek levő népek istenei közül! Mert az Úr, a te Istened, aki közöttetek van, féltőn szerető Isten: fölgerjed ellened az Úrnak, a te Istenednek haragja, és kipusztít a föld színéről." (5Móz 6,12-17)

Néhány évvel ezelőtt a házasság évében volt egy program: Istentisztelet után díszebédre hívtuk a legalább harminc éve házas párokat, és az egy-két éve házasok tálaltak fel nekik. Ez alkalomból kellett beszédet tartanom, s legalkalmasabbként olyan szöveget választottam, amit mindnyájan nagyon jól ismertek: a házassági esküt. Nagy hatása volt, pedig csak emlékeztettem őket arra, amit sok éve kimondtak, amit kaptak, amivel elkezdődött a közös útjuk.
Mózes is elérkezik a néppel az igért föld határára, és tudja, hogy ő oda már nem megy be. Utoljára, búcsúzásképpen szól még a néphez, és semmi újat nem mond. Emlékezzetek arra, hogy honnan jöttetek, és mit kaptatok. Ezért második törvénykönyv, mert megismétli amit már mindenki tudott, de ott, akkor, különös jelentőséget kap. Felidézi az együtt megtett utat, rossz és jó emlékeket, ajándékokat, számadásra késztet.
Szentháromság ünnepét az egyházi év fordulópontjaként is emlegetjük, az a félév, amikor a nagyobb ünnepek vannak lezárul, és következik az ünneptelen félév. Ez nagyon hatásos, csak nem igaz, hiszen minden vasárnap ünnep, aztán jön még a reformáció ünnepe is. De ha már fordulópont, akkor visszatekinthetünk, hogy Karácsonnyal, Jézus születésésvel kezdődően hogyan jártuk végig az utat Jézus golgotai keresztjéig, az üres sírig, aztán mennybemenetel ünnepéig, amikor Jézus eltűnt a szemünk elől, és múlt vasárnap Pünkösd ünnepéig. Egy ívet jártunk végig. Megértjük-e, hogy merre megy tovább az életünk? Megértjük-e, hogy mi az, amit ajándékba - nem csomagként a hátunkra, hanem kenyérként a tarisznyánkba kaptunk? Ami történt kétezer éve, és kétezer év óta újra és újra? Jézus jelenléte.
A Szentháromság kifejezés magában a bibliában nem szerepel, de külön beszél az Atyáról a Fiúról és a Szentlélekről is. A nagy egységről, amit igazából nem értünk, de leginkább talán Isten szeretetének teljességével magyarázható. Arra emlékeztet, hogy mindent megkaptunk. A teremtést, a megváltást, és az újjáteremtést. Minden ott van bennünk, körülöttünk. Időnként persze azt mondjuk, hogy annyi minden hiányzik az életünkből, de ez csak becsapás. Azt hisszük, hogy valami más kell, de hát a lényeg, az megvan. Hitoktatóként volt, hogy megkérdeztem a diákokat: mit szólnátok, hozzá, ha hetedik óráról elengednélek titeket. - Hú, nagyon jó lenne. - És mit kezdenél a hirtelen szabadsággal? Ezt az órát olyasmivel töltenéd meg, amire ötven év múlva is emlékezi fogsz? Vagy tantermen kívül ugyanannyira unnád, mintha itt ülnél? Erre nem tudtak felelni, mert mindenki csak arra gondol, hogy mi minden mást lehetne, de nincs az a más, amit lehetne. Mindent megkapsz, mindent odaad az Isten, amire szükséged van. Erre emlékezteti Mózes az embereket. Ha bementek, igazából ugyanazt kapjátok, ami már úgyis a tiétek, Isten szeretetének a teljességét. Annak az Istennek az ígéretét, aki eddig is itt volt közöttetek. És ott bent sem lesz jobb és könnyebb, mint eddig, mert a plusz ajándékok nem csökkentik a kísértést. Semmi olyat nem kapunk, amit már ne kaptunk volna meg. A lényeget már eddig is megkaptuk. Most ezt csodáljuk, ezt nem értjük, és ennek az örömében ünneplünk. Szentháromság ünnepe nem arról szól, hogy mi az az új, amit még pluszban és ajándékba adnak, hanem emlékeztet mindarra, amit már megkaptunk. Életünk minden pillanata ilyen áldott, boldog emlékezés lehetne. Nem azért, hogy a múltba révedjünk, hanem azért, hogy tudjunk bízni a jövőben, hogy előre tudjunk lépni. Nem arról szól, hogy ezután kapni fogtok valamit, hanem hogy eddig is melletted van az, aki téged megmentett, eddig is melletted volt, aki ezután is melletted marad. A kérdés csak az, hogy észreveszed-e. Föleleveníted-e magadban azt a régi eskü szöveget, azt a tudást, hogy soha nem voltál egyedül. Mert a teremtő Isten, a megváltó Isten, és a megszentelő újjászülő Isten mindig veled van. Ámen.