SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 7. VASÁRNAP

2021.07.18.

"Aki hisz Isten Fiában, abban megvan ez a bizonyságtétel. Aki nem hisz Istennek,az hazuggá teszi őt, mert nem hisz abban a bizonyságtételben, amellyel Isten bizonyságot tesz Fiáról. Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban. Ezt azért írtam nektek, akik hisztek Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van." (1Jn 5, 10-13)

A levélbeli igék általában nehezen érthetők, hiszen akkori konkrét helyzetről szólnak, mégis van örök érvényű igazságuk. Mi mozgatja az embert, mi motivál, mitől növekszem lelkileg, mi az, ami segít? Miközben az élet tele van nehézségekkel, akadályokkal, katasztrófákkal. Akkor meg miért legyek tisztességes? Mi az, ami miatt mégis naponta felkelünk, hogy továbbmenjünk? Ha a hitünk, az Úristennel való kapcsolatunk ingoványos, változó, vagy erőtlen, akkor nehéz felkelni, az értelmét megtalálni. A kapaszkodó: ha Jézusban látom az Istent. Jézus a rejtőzködő Isten, nem ismerjük fel az igazi arcát. A történelem, de akár napjaink szörnyűségei közt nem találjuk Istent, elrejtőzött. De Jézusban látszik. Ő sorsközösséget vállalt velünk, tudja, milyen egyedül, milyen az, ha nem hallgatnak valakire, ha kigúnyolnak, ha fáj, ha nehéz lelkileg felkelni. Mi, ha felkelünk is, sokszor vagyunk robotüzemmódban: csak legyen vége ennek a napnak! Hogy igazán fel tudjunk kelni, vegyük észre, hogy az igazi Isten igazi arca Jézusban van. És ő az Isten üzenetét, pont ilyen egyszerű munkás emberekre bízta, a kölcsönös megértés bizonyságául. János apostol is erről beszélt, hogy van-e bennünk élet, átjár-e minket Isten szeretetének ereje, reménysége? Egyik kedvenc mondatom Pál Feri atyától, hogy reménytelen helyzet nincs, csak reményvesztett ember. De mindannyian érezzük, hogy jó lenne lelkileg felébredni. Erről szól János apostol levele, hogy van az örök Istenhez való tartozásunk. Miközben látjuk, hogy minden nappal fogy az életünk, és sokszor nem látjuk az értelmét. De kapaszkodhatunk abba, hogy az örök Istenhez tartozunk, akinek az arcát Jézusban láthatjuk. Mert ő szeret, és ez nem üres szó. Megmutatkozik az oltár előtti igében is, amikor Jézus jóllakatja az őt hallgató, éhes tömeget, mert megszánta őket, mert Isten szeret akkor is, ha éhezel. És nem csak testi éhezés van, de lelkileg éhezünk az élet kenyerére, az élő vízre, amit csak Jézus adhat. És Jézus látja, hogy enélkül nem tudunk továbbmenni. És magához hív, és azt mondja: adok. És táplál minket az örök élet kenyerével, ingyen, mert szeret. Ámen.